Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fertő-Hanság Nemzeti Park

Képgalériába lépés

Alapítás éve: 1994

Központja: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár, Pf. 4.

Címere: Nagy kócsag

Jellegzetes növényei, állatai: tavaszi hérics, tavaszi tőzike, sziki őszirózsa, buglyos szegfű, réti csík, gólyatöcs, pettyes gőte, mocsári béka, nádiposzáta.

Címerkép:

cimere_nagy_kocsag.jpg

 

 

 

 

 

 

Tájegységei:

A Fertő

A Fertő (vagy Fertő-tó) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, kéregmozgások és jégkorszaki szelek hatásra jött létre. Felülete: 310 km2. Sekélysége miatt (átlagos vízmélysége 1 méter) területe tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872 közötti években. A vízszint ingadozásában nagy szerepet játszik a szél, az itt uralkodó É-ÉNy-i szelek a hozzávetőlegesen É-D hossztengelyű tómederben a vizet a déli, a ritkább, de jellemző déli szelek az északi részekre tolják. Ilyenkor a vízszint néhány óra alatt akár 50–80 cm-t változhat. A vízben magas a sótartalom, mintegy 2 kg köbméterenként. A XX. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.

Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka, a lápi póc, a compó és a garda.

A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony-papucsa (másik nevén rigópohár, vagy elégedett hölgy lábbelije), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfa szender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A Kistómalmi-láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a mocsári hízókát és a mocsári nöszőfüvet.

A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürke marha-gulya.

A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.

A Hanság

A Hanság mai felszíne a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakódása és a szél felszínformáló munkája nyomán jött létre. Területét a múlt század elején megépített Hanság-főcsatorna osztja ketté. A Kapuvári-Hany erdői gazdagok rovarokban, és hüllőkben, itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyt kiszáradó láprétek jellemzik, rajtuk kosborok nyílnak. A területen a védett túzok is fészkel, néha itt is látható a parlagi vipera. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly.

A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. 2001-ben megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja a Nyirkai-Hany újraárasztásával.